Egyház, internet, web

Azt reméltem, korábbi bejegyzésemhez csatlakoznak majd hozzászólók, s mint a gyülekezet honlapjának gondozója, sok hasznos gondolatot fordíthatok napi gyakorlatra.
Talán csak elkezdeni nehéz...

Országos honlapunk főszerkesztő asszonya rövid írásomat kitette a www.evangelkus.hu-ra, és ide érkezett egy reakció, Szabó-Papp Gabriellától, amelyet most teljes terjedelmében átemelek – hátha éppen ettől kap lendületet a további disputa:

„Mint gyülekezetünk Tájékoztatási Bizottsága vezetője mondom el: van honlapunk, de rengeteg körülötte a vita mind a technikai megoldásokat illetően, mind a tartalmiak dolgában. Ha azonban arra kerül a sor, hogy ténylegesen csinálja valaki, akkor sehol senki, és kifogásokkal tele a padlás. Úgy gondolom, hogy egy gyülekezeti honlaphoz kell egy technikai munkatárs, aki felteszi a cikkeket és gondozza a honlap technikai megoldásait, és kell egy szerkesztő, aki összeszedi a megfelelő anyagokat. Ez utóbbi funkciót csak az tudja ellátni, aki benne él a gyülekezet életében, tehát a hétközi és ünnepi alkalmakat ismeri, tud megbízást adni fotót és cikket írni tudóknak, és figyel arra, hogy az egyéb kommunikációs eszközökkel összhangban legyen a gyülekezet honlapja. A nyomtatott információforrások nemigen tudják naprakészen követni az eseményeket, ezért a friss infók helye egyre inkább a honlap lenne. A honlap alkalmas "hívogatónak" is, de akkor fel kell adni azt az internetes szokást, hogy az oldalsó menübe pakoljuk a cikkeket téma szerint. Hívogatni szerintem inkább akkor tud a honlap, ha mindig van valami friss írás a nyitólapon, hogy a keresők lássák: ebben a gyülekezetben van élet. Az alapinfók jól megvannak az oldalmenüben, rákattinthat, akit megragad a főoldalon levő cikk. Szinte mindenki a technikai megoldásokon agyal, nem a tartalmiakon. Egy gyülekezeti honlap más szerkesztési (tartalmi) elvek szerint tud jól működni, mint egy más tematikájú honlap, gondolom én. És mások hogy látják?"

Virtuális centrumok - 1ház, web2

Ezzel a címmel hangzott el fórumbeszélgetés a Szélrózsán, amely elé magam is nagy várakozással tekintettem és kissé csalódottan távoztam. Nem azért, mintha egyenként nem mondtak volna okosakat a jelenlévők, csak a várakozásom volt más: azt reméltem, az evangélikus internetes kommunikációról tudok meg többet. Közös (hangos) gondolkodásra számítottam arról, "mit ér az internet, ha egyházi", konkrétan, evangélikus…. Hol tartunk, "hová kattint a templom egere", hol kellene tartanunk, mit tehetünk személyesen hozzá mi, mezei gyülekezeti tagok, honlapszerkesztők, hogy ugyanolyan korszerűek legyünk ma, mint volt Luther a maga idejében. Ehelyett a beszélgetés túlságosan is általános irányokat vett, ahol pedig nem, ott már-már személyes megbántás - megbántottság lett a következménye. (Ez utóbbit tényleg őszintén sajnálom; mélységesen tisztelem azt a hatalmas munkát, amelyet országos honlapunk főszerkesztője végez.)

Hogyan is állunk hát az internettel?
Egyformán jelen van-e gyülekezeteinkben, netalán már megelőzi, mint mindennapi információforrás, a hagyományos formákat? (hírlevél, újság, nyomtatott hirdetés). Most nem elsősorban az igehirdetésre és a szorosan vett lelkészi szolgálatokra gondolok, hanem ilyen egyszerű dolgokra: hol érhető el a lelkész, mikor vannak istentiszteletek, milyen, naponta, hetente nem ismétlődő gyülekezeti alkalmakon vehetünk részt? Ha igen, pontosan és naprakészen nyújtjuk-e ezeket az információkat? Elegendő és megfelelő információkat nyújtunk-e?

Mi a gyülekezeti honlap funkciója? Az egyházközség tagjainak informálása? Mások – az ismeretlenek, vagy félig ismerősök hívogatása? Magunk megmutatása? Lelki tartalmak közvetítése? Ha mindez együtt, van-e rá elég képességünk, ismeretünk, energiánk?

Kik az olvasóink? Olvasnak-e bennünket a fiatalok? Vagy a „kitanult” középkorúak és idősebbek fórumai vagyunk? Mennyit tudunk egyházunk netes életéről? Vannak-e sürgető feladataink?
Hogyan felelünk meg gyülekezetenként annak, amelyet egyházközségünk tagjai elvárnak tőlünk?

Ön mit gondol erről?