Advent első vasárnapja

Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani.
Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az ÚR. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál. Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem. (Ézs 55,6-11)

Evangélikusnak lenni Magyarországon

Az előző bejegyzéshez hasonló cím már nem egy helyi kör beszélgetéséről szól, hanem egy kutatási programot takar. A Magyarországi Evangélikus Egyház felkérésére Fábri György és Fábri István 2010-ben szociológiai felmérést készített, amelynek célja, hogy feltérképezze a magyarországi evangélikus hívők, egyháztagok, lelkészek, egyházi intézményi szereplők
véleményét az egyház működéséről, problémáiról, valamint hitéleti és egyházi tevékenységüket.

A felmérés megállapításairól, a róla megjelent HVG cikkről már is elkezdődött a vita - többek között - a fraternet-mindenki levelező listán.
S ez jó! Jó akkor is, ha vannak, akik saját, korábbi tapasztalataikat vélik viszont látni, s vannak, akik a vizsgálati módszerrel szembeni kétségeiket fogalmazzák meg. Jó, mert mégiscsak valamiféle tükör, amibe kénytelenek vagyunk belenézni és levonni a következtetéseket.

Én érdeklődéssel várom, s figyelmükbe ajánlom az országos honlapunkon blog formájában folyamatosan megjelenő anyagot, és a Credo c. evangélikus folyóiratunkat, ahol szintén olvashatunk a kutatásról.

Szentháromság ünnepe utáni utolsó (ÖRÖKÉLET) vasárnap

„Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen. Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz.” (Jel 21,6–7)

Mit jelent ma evangélikusnak lenni?

Erről folyt a disputa az Alpha-kör legutóbbi együttlétén.

Két irányba is elment a beszélgetés.

Átgondoljuk-e újra és újra, mit jelent evangélikusságunk? Miben különbözik teológiánk más, pl. a reformációt városunkban nemrég látványosan ünneplő Hit Gyülekezetének teológiájától, vagy akár római katolikus testvéreinkétől?(Ez utóbbit talán jobban tudjuk.)

Népszerű lehet-e egy olyan teológia, amelynek középpontjában a kereszt áll? Egyáltalán: népszerűnek kell-e lennie vagy valami másnak?

Aztán a korszerűség…. Mit jelent ma?

Akkor vagyunk hűek Luther szelleméhez, ha szó szerint tudjuk a Kiskátét, vagy akkor, ha – mint Luther tette a maga idejében – korunk nyelvén szólunk korunk emberéhez?

Egyáltalán… Milyen viszonyban van egyházunkban a hagyomány és a korszerűség? Hogyan éljük meg belül evangélikusságunkat és milyen képet mutatunk kifelé?

Ön mit gondol a fentiekről?

Szentháromság ünnepe utáni utolsó előtti (REMÉNYSÉG) vasárnap

Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal meg önmagának; mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk. Mert Krisztus azért halt meg, és azért kelt életre, hogy mind a holtakon, mind az élőkön uralkodjék. Akkor te miért ítéled el testvéredet? Vagy te is, miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélőszéke elé. Mert meg van írva: "Élek én, így szól az Úr, bizony előttem fog meghajolni minden térd, és minden nyelv magasztalni fogja Istent." Tehát mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek. (Róm 14, 7-12)

Szentháromság ünnepe utáni utolsó előttit megelőző (ÍTÉLET) vasárnap

És láttam egy nagy fehér trónust és a rajta ülőt: színe elől eltűnt a föld és az ég, és nem maradt számukra hely. És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint. A tenger kiadta a benne lévő halottakat, a Halál és a Pokol is kiadták a náluk lévő halottakat, és megítéltetett mindenki cselekedetei szerint. És a Halál és a Pokol belevettetett a tűz tavába: ez a második halál, a tűz tava. Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették. (Jel 20,11-15)