2010. augusztus 8., vasárnap

A hazatérés napja


Mondtam, hogy néha személyes leszek….

A soproniak biztosan megértik, miért szeretném megosztani volt gyülekezetem múlt vasárnapi eseményét.

57 éves koromig Mezőberényben éltem. Őseim az 1720-as évek elején érkeztek az alföldi kisvárosba, Harruckern báró hívására, aki betelepíteni akarván a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett vidéket, szabad vallásgyakorlatot és biztosabb megélhetést nyújtó kedvezményeket ígért az érkezőknek.

Választották, megszerették és gazdagították ezt a hazát, a 2. világháború után közülük sokakat mégis elűztek. Egyetlen bűnük a németségük volt.

Családom sorsa nem különbözött a többiekétől: a dédszüleimet kitelepítették Németországba, nagyapámat elvitték „málenkij robotra” – soha nem került elő – társai szerint valószínűleg agyonverték.

Az elmúlt vasárnapon a kényszermunkából való hazatérés napját ünnepelte a gyülekezet, emlékezve azokra is, akiket hiába vártak vissza. Skorka Katalin lelkésznő és Chovanyecz Magdolna (aki Sachtiban született) írását itt olvashatják

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése